La Llorona - A síró asszony

A csend honol tovább, s csendet pedig a sírás töri meg, bújtasd gyermeked meleg ölelésedbe, hisz a Síro asszony La Llorona portyán van.

A La Llorona egy magyarul a Síró asszony, a spanyol nyelvű országok a Hispano-Amerika folklorejában található, főleg Mexikóban. Egy bosszúszomjas szellem, ki a gyermekeitekre vadászik.

Eredet:
Maga a mendemondája vissza vezethető a Spanyol konkvisztádorokig, akik mesélték a történeteket egy asszonyról, ki legszebb volt egész földön. A hölgy egy tehetős Spanyol földesúrhoz ment hozzá, persze szerelemből, akinek gyerekeket is adott, bár van ahol azt mondják egy gyermeket adott csak neki.

A férfi viszont pénze és társadalmi pozíciója miatt, élt is annak kecsegtetésével, mely egy másik hölgy combjai közé vezeték. A hölgy szíve megszakadt, aki csalódót bánatában képes volt a saját gyermekeit is egy közeli folyóba fojtani, hogy ezzel bosszút állhasson férjén. Sajnos nem tisztázott, hogy ezek után mi történt a hölggyel. Valakik azt mondják a férfit is megakarta ölni, aki viszont önvédelemből megölte és a testét az erdőben hagyta. Valahol azt mondják miután realizálta tettét, a hölgy maga vetett véget életének.

Halála után a hölgy szelleme visszatért, keservességében mi a földön tartotta bosszúra szomjazva. Szinte mindegyik történet alapja ez mint Venezuela és Guatemalában is.

Szokásai:
Leginkább az erdőkben portyázik, ritkán lép be a beton dzsungelbe vagy lakot területekre. Jellegzetessége a folyamatos sírás ami visszhangzik az erdőben.
Továbbá elméletileg akik látták, azt mondják fehér ruhát hord, mely miatt Fakó Hölgy néven is illeték néha.

Hogyan tarts távol?
Mint a legtöbb szellem esetében, a sószórás és szent ereklyék nagyon hatásosak, továbbá azt mondják, csak a rossz gyerekeket és a csalfa férjeket öli meg. Nos az utóbbit az emberek maguknak kell elérniük.

- V. Blackhand

Chupacabra - A kecskeszívó

Leírás:
A Chupacabra (spanyolul: chupar – szívni, cabra – kecske) egy modern mitológiai lény, a kriptozoológia egyik legismertebb alakja. A legenda az 1990-es évek közepén indult Puerto Ricóból, majd gyorsan elterjedt egész Latin-Amerikában és az Egyesült Államok déli részén.

Megjelenése (két fő típus):
- Hüllőszerű/Idegen lény (az eredeti leírás): Körülbelül 1–1,2 méter magas. Két lábon jár vagy ugrál (mint egy kenguru). Pikkelyes, szürkés-zöld bőr jellemzi. A hátán végig éles tüskék vagy tollszerű serte fut. Hatalmas, vörösen izzó szemei és hosszú szemfogai vannak.

- Kutyaszerű (a modernebb változat): Négy lábon járó, szőrtelen, kutya- vagy prérifarkasszerű lény. Bőre ráncos, beteges megjelenésű. Gyakran feltűnő gerincvonal és hegyes karmok jellemzik.

Viselkedése és táplálkozása:
- Vérszívó életmód: A legenda szerint háziállatokat (főleg kecskéket, juhokat) támad meg.

- Módszere: Állítólag három apró, háromszög alakú sebet ejt az áldozat nyakán, és azon keresztül teljesen kiszívja az állat vérét, érintetlenül hagyva a húst.

Tudományos magyarázatok:
- Beteg állatok: A kutatók és biológusok szerint a legtöbb "Chupacabra-észlelés" valójában súlyos rühösségben (mange) szenvedő prérifarkasokhoz vagy kóbor kutyákhoz köthető. A betegség miatt az állatok elveszítik szőrüket, bőrük megvastagszik és elszíneződik, ami félelmetes, idegenszerű külsőt kölcsönöz nekik.

Popkulturális hatás:
Az első észlelések idején (1995) mutatták be a mozikban A lény (Species) című horrorfilmet. Egyes elemzők szerint a szemtanúk leírásait befolyásolhatták a filmben látott szörnyek.

Kulturális jelentőség:
A Chupacabra ma már a popkultúra része: filmekben, sorozatokban (pl. X-akták) és videójátékokban is rendszeresen feltűnik, int a modern folklór "vámpírja".

Egy különösen érdekes és hírhedt eset 1996-ban, Mexikóban történt, amikor a Chupacabra-láz elérte a tetőpontját. Ez a történet jól mutatja, hogyan vált a lény egy népi hiedelemből országos hisztériává.

A "Sinaloa-i fenevad" esete:
1996 tavaszán a mexikói média (különösen a népszerű Primer Impacto műsor) egy sor titokzatos állatelhullásról számolt be Észak-Mexikóban, főként Sinaloa és Baja California államokban.

- A jelenség: Gazdák százai jelentették, hogy reggelre a juhaik és kecskéik holtan fekszenek az akolban. Az állatokon nem voltak tépésnyomok, csak két-három precíz lyuk a nyakukon, és a testük teljesen vértelen volt.

- A "szemtanúk": Több helyi lakos is esküdött rá, hogy látott egy "repülő majomhoz" hasonlító lényt, aminek vörös szemei voltak és denevérszerű szárnyai. A félelem akkora volt, hogy egyes falvakban a férfiak éjszakai őrjáratokat szerveztek – ők voltak az igazi, önkéntes cazadores-ek.

- A fordulat: Amikor a politika is belépett. A történet itt válik igazán érdekessé. Mexikó akkoriban komoly gazdasági és politikai válságon ment keresztül.

- Összeesküvés-elmélet: Elterjedt a pletyka, hogy a Chupacabra nem is állat, hanem a kormány titkos kísérlete, ami kiszabadult egy laboratóriumból. A "Gumicsont": Sokan a mai napig úgy vélik, hogy a média és a kormány szándékosan fújta fel a Chupacabra-ügyet (vagy akár ők maguk találták ki), hogy eltereljék az emberek figyelmét a politikai korrupcióról és a gazdasági nehézségekről.

A lényt elkezdték ironikusan "Chupacabras de Los Pinos"-nak nevezni (utalva a mexikói elnöki rezidenciára), azt sugallva, hogy az igazi "vérszívók" a politikusok. Végül a mexikói hatóságok, hogy megnyugtassák a kedélyeket, tudományos vizsgálatokat rendeltek el. A legtöbb esetben kiderült, hogy elvadult kutyák vagy pumák támadtak az állatokra, a "vérnélküliséget" pedig a természetes bomlási folyamatokkal és a rovarokkal magyarázták. Ennek ellenére Mexikóban a Chupacabra a mai napig a "modern mumus" maradt, amivel a gyerekeket ijesztgetik vidéken.

Végszó:
Nos ez lett volna a Sinaloa-i fenevad története. Hát nem is tudom... A politikusok ennyivel meg magyarázzák, tudományos vizsgálattal. Nehezen hiszem, hogy egy kutya, vagy egy puma kemény két lyuknyi nyomot hagy egy állaton amit megtámadnak. Elég gyanús... Na mindegy ez csak az én véleményem. De szerintem okkal maradt meg ez a "modern mumus" a történetükben. Ennyivel nem lehet megmagyarázni szerintem.


- Leona Black

Dzulúm - A Maja Vadmacska

A Dzulúm ugyan nem annyira ismert lény mint a Csupika. De főleg mivel ez a lény a régi korszak hírnöke ugyanis főleg a Maja kultúrában volt ismert. Emiatt is leginkább Yucatán, Chiapas és Belize-ból volt beszámoló erről a vadmacskáról.

Megjelenése:
A Dzulúm-ot általában egy nagy Jaguárként írják le, melynek bundája szürkés, továbbá a fajtól eltérően, fehér oroszlánszerű sörénnyel rendelkezik, mely szőrzet egészen a gerince mentén végig halad. Ezt leszámítva teljesen egy Jaguár alakban található, csak a fajtól eltérően nagyobb.

Képességei:
Természetesen a nagy macska fajoktól származó fizikai képességei mellet, mint mozgékonyság, erő és érzékek, az egyetlen természet feletti képessége, hogy furcsa mód képes az emberek elméjébe férkőzni és egy hipnotikus képesség formájában csalogatja ki az embereket a településük és házaikból

Vadászási szokása:
A Dzulúm általánosan úgy vadász mint minden nagy macska faj. Gyakorlatilag ő a táplálék lánc legteteje a dzsungelekben, mivel a többi húsevő lény is retteg tőle. Ha emberre vadászik, akkor általában a képességével az embert/embereket be csalogatja a Dzsungelba és ott elkapja őket. Így mondjuk könnyű vadászni, ha a kaja házhoz megy. Eredetileg ezt csak a Chiapas és Belize részen valják, továbbá szerintük a lény csak is nőkre szokott így vadászni.

A név rétegei:
A Dzulúm név elméletileg a Chiapas-iak szerint, nagyon erős fordításban az jelenti, hogy "A Halál Vágya" (Desire to Die) mely talán értetendő a vadászási módszerére, hogy gyakorlatilag az ember a saját vesztébe kényszeríti, hogy sétáljon. De ez csak azt én gondolatom.

A Yucatán részen viszont azt mondják, hogy a lény eredeti neve Balam, ami igazából Majául azt jelenti, hogy Jaguár. Viszont ezt a nevet talán amiatt is használták inkább, ugyanis ott másképpen is kezelik a lényt.

A védő szellem:
Mint mondtam a Yucatán részen másképpen kezelik a Dzulúm/Balam-ot mint mások. S ezt főleg amiatt is mondom, mivel ott úgy vélik a lény egy régi öreg védő szellem, vagy entitás, aki a földet és a termést védelmezi. Viszont ott elvileg több is létezett belőle. Általában a termés mit négyzet formában ültetnek, mind a négy sarkába egy egy Balam őrzi a termést. Mely lehet akár fizikálisan, vagy konkrétan a Maják négy Balam-ot ábrázoló szoborral védték a termést, mint egy totem féleség.


- V. Blackhand