Bunyip - A mocsarak réme
Eredet:
A Bunyip eredetileg már az Ausztrál őslakosainak körében is ismert egy lény volt, mégis megismerését csak a 18-adik századtól lehetett ismerni. A legtöbb elmesélés szerint a Bunyip egy vízi szörnyeteg, amely Ausztrália vizes részein található, mint például mocsarak.
A Bunyip elméletileg bárkit aki csak a víz vagy egyes esetekben a partok mentén megtalálható, az elkapja, szinte veszélyesebb mint egy aligátor vagy krokodil. Szája hatalmas amiben egy embert is képes simán elkapni és felfalni. Viszont eddig szárazföldön szinte soha sem látták.
Megjelenése:
A legtöbb elmesélésben meg egyeznek abban, hogy a lénynek van egy jellegzetes vagy sötét vagy barna bundája amely az egész testét fedi. Más elbeszélések szerint olyan a feje mint egy lónak vagy mint egy kutyának, hegyes fogai vannak és kitüremkedő agyarai is. Elvileg négy végtaggal rendelkezik valamint egy erős farokkal amely az úszásban segít neki, s csak a négy lábán állva is három vagy négy méteres.
Vannak akik szerint a szőr rajta nem is bunda, hanem a mocsárban található egyéb moha és növényzet, amit az éjszakai sötétben sokan hihetnek szőrnek, így valakik szerint a Bunyip egy hüllő lény.
Jellegzetessége:
A Bunyip egyik jellegzetes jelzője az az éjszakában halható, üvöltése vagy morgása, valamint továbbá azt a tulajdonsága, hogy csak éjszakánként vadászik és mint mondtam csak a víz környékén, szárazföldön eddig soha sem látták.
Egyes elmondások sokszor hasonlítják őt, a Krokodilok, a kacsacsőrű emlősök és a vízilovakhoz. A kis kacsacsőrűtől viszont eltérve, megtalálható a hasonlóság, ugyanis a lény egyik ha nem a legerősebb jellemzője, az a hihetetlenül erős állkapcsa, amellyel gyakorlatilag mindent ketté tud harapni.
Amelyik kutya ugat, az nem harap mi?
Mint azt mondtam, a Bunyip hasonlítva van a Krokodil és a Vízilóhoz, ám feje egy kutyáéra is hasonlít.
Egy kutya átlagosan 200-tól 700 PSI-ig képes harapni. (A PSI, ami a font per négyzet hüvelyk (pounds per square inch) rövidítése, egy nyomásegység, amelyet főként az Egyesült Államokban és a világ néhány más részén használnak.)
Szerintem eltudjátok képzelni akkor milyen erős egy kutya harapása. Na most a Víziló harapása csak nem 1800 PSI. Jóval a duplája ha nem több a legerősebb kutya harapásnak. (Ha látatok már videót, ahol a Víziló egyben szét morzsolja a dinnyét most képzeld, hogy ezt teszi a fejeddel.) Míg például a Nílusi krokodil képes a 3700 PSI is elérni.
Szóval itt ez lény, előbb harap és utána ugat vagy morog vagy visít csak.
Gyengeségei:
Sok gyengeséget nem tudnák felhozni, az egyetlen ami ismert, az csak a szokásai miatt tud élni. Így például ha nem félsz a negyven ketteslábú póktól, akkor a szárazföldön biztonságban vagy, főleg a nappal is teszed ezt. Ami még biztos, hogy sebezhető, plusz a nagy termete miatt is kevés az esély arra, hogy villám gyors lenne.
Érdekesség:
A Bunyip már az őslakosok idejében is létezett, így nem is csoda, hogy a név is eredetileg tőlük ered, a Wemba-Wemba vagy a Wergaia nyelvből, ahol elvileg úgy lehet értelmezni a nevet, mint például az Ördög, Démon és vagy Gonosz Szellem/Entitás.
- V. Blackhand
Burrunjor - Az Ausztrál csúcsragadozó
Az Ausztrál földeken, főleg inkább az Őslakosoknál (melyek már csak kevesebb mint 4%-t teszik ki a népességnek) él egy legenda, mely szerint egy hatalmas hüllő szerű lény járna az Ausztrál földeket, és hol csak lehet ott bizony zsákmányt ejt, és nem csak az állatokat, hanem az embereket is. Vannak akik a lényt Bunnasur-ként is ismerik, ám maga a Burrunjor név jelentése az őslakosoknál annyit jelent, hogy Vihar Gyík (Thunder Lizard vagy Thundering Lizard)
Megjelenése/Külseje:
A legtöbb beszámoló azoktól, akik látták a lényt azt mondják, hogy egy óriási hüllő szerű lény, mely legalább 20-25 láb, vagyis 6-7 méterhosszú és legalább 3 tonnát nyom. A leírások a modern emberek által leginkább egy őshüllővel találnak egyezést, mint például egy Tyrannosaurus Rex (Tirannoszaurusz) vagy más Megaraptorida csoportba tartozó lény, mint Australovenator (Melyet Ausztráliában találtak) Megaraptor vagy Rapator (mely szintén Ausztráliában találtak)
Valakik azt állítják, hogy tollazat is borítja, de az őslakosok inkább hüllő lénynek írják le, mintsem valami tollas lények.
Az Ausztrál barátaim arról is meséltek, hogy valakik azt valják a lénynek szarva van, mint az ördögnek, mely miatt lehet akár egy Carnotaurus is
Táplálkozása:
Álltalában a beszámolók alapján a lény a vad természet lényeit fogyasztja, mint krokodilokat, kengurukat de volt rá példa, hogy a tenyész állatokat is felfalta, mikor azok kint voltak legelni. Emiatt, ugyan emberi áldozatra nem volt még példa, de biztos az, hogy képes az embert is simán elfogyasztani.
Tulajdonságai/Ereje:
A leírtak alapján, továbbá a modern tudással amink van a dinoszauruszokról tudjuk, hogy a lény képes lehet akár a 16 – 72 km/h sebbeséget is elérni futva, továbbá harapó ereje is ha a T-Rex-et vesszük alapul, akkor 7,800-tól 12,800 PSI-ig képes harapni. (A Vízilónak 1800 PSI a harapása, míg a Nílusi krokodil az 3700 PSI)
Ezeken felűl a kifinomult érzékek, és továbbá a lábán megtalálható hatalmas karmok, és ha igazak amiket a barátaim állítanak, akkor hatalmas szarvai is képesek nagy kárt okozni.
Tartózkodási helye/Találkozások:
Valakik azt valják, hogy leginkább az északi Arnhem földjén tanyázik a lény vagy lények, ugyanis valakik azt is valloták, hogy többet is láttak falkákban.
- 1950 körül: Ebben az időben sok ember jelezte, főleg Queensland északi részén, hogy a csordájukat melyek főleg tehenekből áltak sorra eltűntek, mintha valami felfalta volna őket.
- 1978: Ekkor egy Bryan Clark nevű férfi eltűnése miatt riasztották a rendőröket, akikből egy férfi és két őslakos volt, kik el kezdték keresni az eltűnt embert. Viszont hosszas keresgélés után, egy éjszaka mind meghallották a lény, morgását és üvöltését, mely miatt elmenekültek. A történtek után a rendőr kijelentette, hogy bárki aki eltűnik a közeljövőben arra felé, azt nem fogják megkeresni.
- 1985: Ez volt az utolsó dokumentált feljegyzés a lényről. Elvileg ekkor egy család látta a lényt, akik éppen a Roper folyó mentén utaztak, mikor meglátták a 6 méter hosszú lényt, mit tollak borítottak.
- V. Blackhand