Loup-Garou - A Gévaudani Fenevad
Eredet:
A Gévaudani fenevad az elmesélések szerint egy szörnyeteg volt, amely Dél Franciaországban szedte áldozatait 1764-től 1767-ig, amíg végül tényleg ki nem nyilvánították, hogy a fenevad meghalt. A történet ott kezdődik, hogy a szörny elkezdte terrorban tartani Gévaudan területét, ahol többségiben gyermekeket és nőket gyilkolt le a fenevad. Sokaknak maradványait vagy meg sem találták, vagy ha igen is, az teljesen darabokban, hogy szinte azonosítani sem lehetett volna.
A Fenevad rengeteg emberrel, a becslések szerint 113 emberrel végzet három éves terrorja alatt. Míg végül egy átlag ember, az elbeszélések szerint, képes volt végezni vele.
Megjelenése:
A legtöbb elbeszélések szerint mind egy hatalmas farkasnak írták le, amely akár a hátsó lábán is tudott járni, emiatt hihetjük, hogy egy vérfarkas, de a legtöbb korai ábrázolásokon, egy óriási négy lábon járó farkasra hajazó lényt írtak le, vöröses bundával, amelynek gerincén egy fekete csík megy végig.
Az egyik ember, ki a lényt akarta le vadászni, viszont úgy írta le, hogy "- Az apja egy oroszlán..." Mely miatt azt is lehet mondani, hogy egy Oroszlán is lehet, akár egy véroroszlán.
De volt aki azt mondta, olyan mint egy hiéna amely miatt akár vérhiéna is lehet, de legtöbben a farkas formát tartják valósnak.
Táplálkozása:
A lény csak is hús fogyaszt, és a vadászati formája szerint, gyerekeket és nőket vadászott leginkább. Bár egyesek szerint nem csak felfalta, de a tetemek vérét is kiszívta, mint egy vámpír vagy mint a Mexikói kecskeszívó
Vadászatok/Találkozások:
- Pierre Chateauneuf:
Elvileg 1765 Január 15-én egy Pierre nevű pásztor volt az, ki találkozott a lénnyel. Pierre haza várta szintén pásztor fiát a birka nyájjal, ám az soha nem ért haza. Mikor este a megkeresésére indult, sikerrel járt, bár csak fia holt testét találta meg, a birka nyáj közepén, akik viszont sértetlenek voltak. Fiát haza vitte, s míg a férfi az ágy mellet ülve gyászolta fiát érezte, hogy valami figyeli őt a nyitott ablakon keresztül. Pierre kilőtt az ablakon puskájával, melyre a lény mi ott volt, el menekült.
- Jean Panefu:
Chamele falujától nem messze, pár napra rá, hogy Pierre találkozott a lénnyel, pár gyermek éppen bújócskát játszottak, mikor is a ifjú Jean Panefu-t kapta el a lény. Szerencséjére barátja időben tudott szólni egy közeli farmernak, aki vasvillájával el üldözte a szörnyet, megmentve a gyermek életét.
- Dragoon lovaskatonák:
Elvileg a hír egy petíció formájában az akkor uralkodó XV-ik Lajos Francia király fülébe is eljutott, ki Dragoon katonákat küldött, a lény megtalálására. Furcsa mód, míg a lovasok ott voltak, a lény egyszer sem bukkant fel.
- Jean-Baptiste Duhamel:
November környékére, elérte a terület már azt a krízist, amely a közeli kormányfőkhöz is eljutott, akik végül egy Gyalogság vezetőt, Jean-Baptiste Duhamel századost küldték, a gond meg oldására, ki próbált túl járni a lény eszén, mely 12 nap alatt 8 falut átjárva sem hozott sikert. Ez a férfi mondta, hogy a lény apja egy oroszlán lehet. Később 1765 Február 7-én Duhamel 20.000 katona és paraszttal végül a terület legfagyosabb sarkait is át kutatták, de végül nem jártak sikerrel.
- Jean-Charles Denneval:
Lajos királyt egyre jobban frusztrálta, a parasztok erőszakósága a lény elpusztítása miatt. Mely hír végül egy híres farkas vadászhoz is eljutott, Jean-Charles Denneval-hoz, akinek hírneve abból eredt, hogy több ezer farkastól már megszabadította Normandiát. Ám Denneval ezen hírnevével sem járt sikerrel.
- Francois Antonie:
A király meg elégelve a folyamatos bukást és csalódást, végül saját vadász asszisztenséül szolgáló, királyi fegyverhordozóját küldte a feladat elvégzésére név szerint Francois Antonie. Ki végül hosszas vadászat után megtalálta a lényt és meglőtte mely talált, de a lény nem halt meg. Végül egy másik tiszt ki Antonie-vel volt, adta le a második lövést, mely végül végzett a lénnyel, amelyet kitömtek és vissza vitték a királynak ezzel, ki jelentve, hogy a fenevad meghalt. Szegény naiv bolondok.
- Jean Chastel:
Azt hinnénk, hogy Antonie sikerrel járásával vége van a terrornak, de tévedtek. Ugyanis a lény az állítólagos levadászása után visszatért, vagy talán el sem ment és Antonie-k rossz lényt lőttek le. Ám ekkora már Lajos király sem foglalkozott az egésszel, így végül egy ottani átlag földművel, kocsmáros vagy vadász vette kezébe az ügyet, Jean Chastel aki végül a szörny nyomait követve megtalálta azt és végleg végzet vele. Egyes elbeszélések szerint egy ezüst tölténnyel, amit egy serlegből készített, mit meg szenteltek. Ám mikor a lény tetemét elvitte, a király egyenest megsértődött, és parancsolta a férfinak, hogy vigye palotájából a rothadó tetemet. Ezzel gyakorlatilag le tagadva, hogy Chastel lett volna, a lény igazi gyilkosa. Ám öt támasztja alá az, hogy 1767 óta, miután Chastel megölte a lényt, a fenevad soha sem tért vissza.
Végszó:
Ha hiszünk a sok ember elbeszélésének, és hogy Chastel egy ezüst tölténnyel végzet a Fenevaddal, akkor nagyon esélyes, hogy a szörny egy Vérfarkas volt, de ha Duhamel elmondását is ide vesszük, akkor akár a Véroroszlán sem kizárva. Egy biztos, a lény 1767 óta nem szedet több áldozatot, ezzel végül megállítva a 113 életet követelt ámokfutását.
- V. Blackhand
Orgék - Shrek te vagy az?
Eredet:
Az Ogre a nyugati folklór és mitológia egyik legismertebb és legfélelmetesebb teremtménye, amelynek megjelenése és viselkedése egyaránt visszatükrözi a vad, civilizálatlan erő megtestesülését.
Eredetileg a francia népmesékben tűntek fel, de más kultúrákban is találunk hasonló lényeket, amelyek megosztják az Ogre főbb jellemzőit.
Megjelenésük:
Az Ogre óriási testalkatú, gyakran groteszkül aránytalan, izmos lény. Magasságuk jóval meghaladja az emberi átlagot, gyakran két-három méter magasak is lehetnek. Testük általában zömök, széles vállakkal és vastag végtagokkal.
Arcuk a legjellemzőbb vonásuk: csúnya, torz, és kifejezetten félelmetes. Jellemzően nagy, kampós orruk, vastag ajkaik, kiálló agyaraik vagy hegyes fogaik vannak. Szemük gyakran kicsi és gonoszul csillogó, homlokuk ráncos, bőrük pedig általában vastag, rücskös, és sápadt, zöldes, szürke vagy barnás árnyalatú. Gyakran van rajtuk szőrös, bozontos haj és szakáll, ami tovább erősíti vad megjelenésüket. Ruházatuk ritkás és primitív, többnyire állatbőrből készült, rongyos öltözékekből áll. Néha fegyvereket is hordoznak, mint például óriási bunkókat, buzogányokat vagy durva késeket.
Viselkedés és Jellemzők:
Az Ogre elsődleges jellemzője a kannibalizmus. Hírhedtek arról, hogy embereket, különösen gyermekeket, fogyasztanak, ami a legszörnyűbb tulajdonságuk. Élőhelyük általában elszigetelt, elhagyatott területeken található: sötét erdők, hegyek barlangjai, mocsarak vagy elfeledett romok. Ezek a helyek tükrözik elvadult, antiszociális természetüket.
Bár rendkívül erősek és brutálisak, az Ogrék gyakran nem a legintelligensebb lények. Ez a butaság sok mesében a vesztüket okozza, mivel az okosabb hősök könnyedén rászedik vagy csapdába ejtik őket. Ennek ellenére rendkívül ravaszak is lehetnek, főleg, ha zsákmányszerzésről van szó. Csalétkeket helyezhetnek ki, vagy álruhát ölthetnek, hogy áldozatokat csaljanak magukhoz.
Társadalmi felépítésükről keveset tudni, általában magányosan vagy kis, primitív csoportokban élnek. Nem mutatnak empátiát vagy érzékenységet, viselkedésüket az alapvető ösztönök, a vadászat és az evés motiválja.
Szerep mesékben és a Folklórban:
Az Ogrék a népmesékben gyakran az óriások vagy a trollok rokonai, de egyedülálló, hátborzongató jelleggel bírnak, mivel kifejezetten emberhússal táplálkoznak. Szerepük az, hogy a veszélyt, a félelmet és a civilizációtól távoli, brutális világot testesítsék meg. Gyakran szolgálnak akadályként a hősök útján, akiknek le kell győzniük őket, hogy bizonyítsák bátorságukat és eszüket.
A leghíresebb Ogre a "Csizmás Kandúr" és "Hüvelyk Matyi" történeteiben jelenik meg, de számtalan más népmese és legenda is említi őket.
Gyenge pontok:
Bár az Ogre hatalmas és félelmetes lény, a mesék és mítoszok gyakran említenek olyan gyenge pontokat és módszereket, amelyekkel le lehet győzni őket. Mivel nem egy specifikus lényről van szó, hanem egy archetípusról, a legyőzési módok változhatnak, de vannak visszatérő elemek.
- Butaság/Ostobaság: Ez az Ogre talán leggyakoribb gyenge pontja. Bár erősek, sok mesében naivak, hiszékenyek és könnyen rászedhetők. Ez lehetővé teszi a kisebb, fizikailag gyengébb hősöknek, hogy az eszükkel járjanak túl az Ogrék eszén.
- Ravaszság hiánya/Előre láthatóság: Az Ogrék gyakran egyenes vonalban gondolkodnak, és nem számítanak a bonyolultabb cselekre vagy csapdákra. Ez teszi őket sebezhetővé a váratlan támadásokkal vagy a fondorlatos tervekkel szemben.
- Korlátozott figyelem: Egyes történetekben az Ogrék könnyen elterelhetők, vagy csak egy dologra tudnak koncentrálni egyszerre. Ez lehetőséget ad a hősöknek a menekülésre vagy a támadásra.
- Bűbáj/Mágia: Bár az Ogrék fizikai ellenállása nagy, a mesékben gyakran gyengébbek a mágikus támadásokkal vagy bűbájokkal szemben, mint a puszta fizikai erő.
- Agresszió/Düh: Az Ogre könnyen dühbe gurulhat, ami elborítja az ítélőképességét, és vakmerő, kiszámítható támadásokra készteti. Ezt a hősök kihasználhatják.
- Specifikus tárgyak: Néhány történetben az Ogréknek van egy bizonyos, rejtett gyenge pontja, amit csak egy varázstárgy vagy egy különleges képesség tud kihasználni. Például egy adott fegyver, egy varázsige, vagy egy rituálé.
Legyőzése:
Az Ogre legyőzésére számos módszer létezik, amelyek jellemzően az említett gyenge pontjaikra építenek:
- Ravaszság és fortély: Ez a leggyakoribb módja az Ogre legyőzésének. A hősök gyakran rászedik az Ogrét, hogy magától tegye tönkre magát, vagy kerüljön csapdába.
- Példa (Hüvelyk Matyi): Hüvelyk Matyi rászedi az Ogrét, hogy a saját lányait egye meg ahelyett, hogy őt és testvéreit enné meg.
- Példa (Csizmás Kandúr): A kandúr ravaszul rászedi az Ogrét, hogy átváltozzon egy apró egérré, amit aztán megehet.
- Csapdák: A hősök gyakran ásnak csapdákat, szakadékokat, vagy csalják az Ogrét olyan helyre, ahonnan nem tud elmenekülni.
- Párbaj és fizikai erő (ritkábban): Ritkábban, de előfordul, hogy egy rendkívül erős vagy jól felszerelt hős puszta erővel győzi le az Ogrét egy párbajban. Ilyenkor gyakran használnak valamilyen varázslatos fegyvert.
- Mágia és bűbáj: Varázslók vagy mágikus képességekkel rendelkező karakterek bűbájokkal, átkokkal vagy elemi varázslatokkal gyengíthetik meg vagy győzhetik le az Ogrét.
- Család/Barátok védelme: Sok esetben a hős célja nem közvetlenül az ogre legyőzése, hanem családtagok vagy barátok megmentése. A győzelem a menekülést jelenti.
- Elpusztíthatatlan szív/Külső lélek: Néhány Ogre-szerű lény történetében a lény igazi élete vagy szíve egy külső tárgyban vagy lényben rejtőzik. Ennek elpusztítása jelenti a végső győzelmet.
Az ogre legyőzése általában nem az erejének felülmúlásával történik, hanem az eszének túljárásával, ami a klasszikus mesékben a hős intellektuális fölényét hangsúlyozza a nyers erővel szemben.
Érdekességek:
Az Ogréknek létezik női párjuk is, az Ogresszák (franciául: ogresse), akik gyakran még kegyetlenebbnek és ravaszabbnak bizonyulnak férfi társaiknál. Ők is emberevők, és néha az Ogrékkel együtt élnek, vagy maguk nevelik fel kannibál utódaikat. A mesékben gyakran az otthonukban leselkednek a gyanútlan utazókra.
Kulturális eltérés:
Bár az Ogre főként a nyugati (különösen francia) folklórban gyökerezik, számos más kultúrában találunk hasonló, emberevő óriásokat vagy szörnyeket. Ilyenek például a japán Onik, a skandináv trollok vagy a germán óriások. Bár nevük és pontos megjelenésük eltérő, közös bennük a fenyegető, vad természet és az emberiséggel szembeni ellenségesség.
Modern megjelenés és átértelmezés:
A fantasy irodalom és a popkultúra az idők során sokféleképpen feldolgozta az Ogre alakját. Míg a klasszikus mesékben szinte kivétel nélkül gonosz, buta szörnyek, addig a modern adaptációkban néha kapnak árnyaltabb karaktereket.
- A Dungeons & Dragons asztali szerepjátékban például az Ogrék primitív, de szervezett csoportokban élnek, és gyakran szolgálnak más, intelligensebb gonosz lényeket.
- A Shrek című animációs filmben az Ogre archetípusa teljesen átértelmeződik: Shrek egy jóindulatú, de mogorva Ogre, aki a külseje ellenére kedves és szerethető, ezzel kiforgatva a hagyományos szörnyképet. Ez a modern értelmezés segített eltolni az Ogre hagyományos, kizárólag gonosz ábrázolását.
- A videójátékokban és fantasy regényekben gyakran jelennek meg mint erős ellenfelek vagy akár barbár szövetségesek.
- Leona Black