Jorōgumo - A Japán Pókasszony
Sokan tartják a hölgyeket, egyszerre Gyönyörűnek de még is veszélyesnek.
Csábító mégis halálos. Bár kitudja bármely férfi hiheti magát szabadnak, miközben már rég holtában hever, és csak várja azt, hogy mikor is falja fel őt, az kit soha sem hitte volna, ártatlan megjelenéséből.
"Elmúltnak tűnt, mégis vissza jár, és kísért. Mint a pók, mi megszőtte hálóját. Halál és elmúlás, ez következik semmi más."
Eredet:
Az első feljegyzések, az Edo korra vihetőek vissza (1603 és 1868 közötti korszaka) Mikor is először papíra vetették, és szájról szájra kezdet el tejredni a legenda, egy asszonyról, ki szedi áldozatait.
Kisebb falukba keződött az egész, mikor is sok helyen jelentette rengeteg hölgy, hogy az uraik. Vagy rosszabb esetben anyák, hogy a fiaik nyom nélkül eltűntek, az éjszaka közepén. Valakik a házaikat hagyták el, valakik pedi még házukba sem tértek vissza.
Egy fiú volt csak, aki annyit tudott elmondani, mielőtt elhagyta volna a házat, hogy egy dalt követett, de úgyhogy maga sem tudta megállítani testét. Mintha izmai maguktól reagáltak volna. Szerencséjére édes anyja fogta vissza. Más férfiak is éppen, hogy megtudék úszni a dolgokat, ám némelyik egy hölgyről tett beszámolót. aki magához akarta a férfiakat hívni.
Innentől kedték el ismerni úgy ezt a valamit, mint egy Yokai, vagyis egy japán szellem, avagy lény aki férfiakat csábít el, ám Jorōgumo sokkalta több mint egy Sima Yokai.
Anatómia:
Anatómiailag csak azok tudtak beszámolni róla, akik túlélték a találkozást velük. MEly amiatt is többes szám, hogy nem csak egy létezik belőle. Ez a lény vagy lények általánosan kis pókokként kezdik az életüket, hálókat szőnek és bogarakat esznek. Ám képesek akár több száz évig is elélni (Ha nem csapod le őket)
Kb 400 éves korukra érik el a felnőtt méretüket, mely kb akkora mint egy bölény. Ekkor már táplálékuk nem csak bogarak lesznek, hanem már emberek is.
Anatómiai szempontból egy rendes pókot lehet elképzelni, ám törzse és arca emberi női jegyeket formál. A 400 év alatt, elég szépen ki ismeri az embereket, ekkor már képes akár gyönyörű női alakot ölteni magára, mint valami "Varázslat" tehát teljesen emberi lesz.
Általában áldozatait már pók formában fogyasztja el. Tehát ki szívja élet erejüket, ám nem teljesen, hogy több napon keresztül is legyen tápláléka és persze kedvtelésből is, élvezi nézni amint áldozata szenved.
Potrohája egy nagyon erős fonalat képes termelni, mely nagyon szépen tud nyúlni, s ez nehezen is tud szakadni. Továbbá fonala erős mérget is termel ezzel gyengítve áldozatát.
Vadász módszere:
Vadászáskor mindig az emberek a fő célpontjai. Ilyenkor veszi fel a női alakot, amivel áldozatát a fészkébe csalogatja.
Tápláléka ilyenkor fiatal helyes férfiak szoktak lenni, akik szerelmesek vagy vágynak a szerelemre. Amiatt is vadászik a fiatal férfiakra, mivel ők még tele vannak életerővel, így tovább is tudják fogyasztani, vagy több időre elegendő erejük is lesz.
A csábítása ha már fészkébe csalogatta áldozatát, gyakran a Biván való játéka, amely egy tradicionális hangszer. (Húros, pengetős hangszer, bundozot fogólappal el látott rövid nyakú lant.)
S míg az áldozat transzban van zenéjétől, erős hálójával szépen körbe fonja, majd bejuttatja neki a mérgét, mely erős de nem okoz azonnali halált áldozatának, csak rettentő kínt (Elég nagy szadista nem??)
Ilyenkor lehet akár élvezetből, de végig nézni, ahogy áldozata a méreg miatt lassan lassan elgyengül és szenved a gumóban, miközben a méreg szét terjed a testben. Majd mikor az áldozat elég gyenge, szinte már holt, a lény elfogyasztja a testét, élet esszenciájával kezdve és csontváza díszelegni fog a többi áldozat maradványainál.
Van eset, hogyha esetleg a fészkére fény derül vagy esetleg sejtik a kilétét, akkor menekülőre fogja vagy másik esetben, azt a falut ahol ezt ismerik, felgyújtja ezzel védve a saját magát.
Képességei:
Képességei igazán lenyűgözőek.
Maga a nagyra növése és az élet tartama is megérdemelne egy missét, de mégis legfőbb képességei vadászatkor jelennek meg.
Hálója erősebb mint azt az ember eltudná képzelni. Továbbá a női alak miatt, képes saját testének transzformálására, tehát alakváltásra.
Zenéje pedig amit használ képes csábítani létrehozni az ember agyába valami homályt, ezzel is csak figyelmét csökkenti míg fonalát körbe tekeri testén. Így kicsit képes is lehet varázslat használatára is.
Ha kicsit olvasunk a sorok közt, akkor nyilvánvalóan képes az emberi kommunikációra, akár verbálisan akár nonverbálisan is.
Egyik képessége még, ami nem ismert az pedig, hogy képes irányítani a nála jóval kisebb pókokat, a tarantulától a kis pókig, ám van egy fajta pók amit erő szeretettel irányít, azok pedig a saját fészkében nevelkedett, tűzet okádni képes pókok, akikkel általában a falvakat, vagy adott személyek házát támadja, akik sejtik vagy ismerik a kilétét.
Gyengeségei:
Az előbb feljegyzettek alapján tudhatjuk, hogy nem kis darab és sok előnyére fordítható dolog van, amikkel körül belül megölhetetlen. De csak ezt akarja elhitetni.
Legnagyobb esélyünk ellene a fürgeség, hisz nagy termetű ugyan, de minél nagyobb annál lassabb, hisz a gravitációt nem lehet becsapni. Viszont reflexe ereje teljében igazán kiváló.
Továbbá ismerve a mágikus zenéjét, javasolt a halló járataink eltömítése. Ezen felül, ha a legtöbb képessége használhatatlan ellenünk, akkor elég csak egy fegyver, amivel meglehet ölni. Nagy mérete miatt a lő fegyver hatástalan. Ha csak nem egy "Nagypapával" osztod az áldást.
Javasolt leginkább a kard, vagy más nagy éles eszköz amivel kárt lehet tenni benne. Ha viszont tényleg Yokai, akkor javasolt egy japán pap által szentelt penge. Ilyenkor is javasolt minél több lábát levágni, majd a potrohát és utána a női törzsét át szúrni, ilyenkor már védtelenné válik, vagy épp holtában esik össze.
Érdekességek:
Fészkét általában vagy sűrű erdő közepén, vagy magas hegyekben, esetleg egy elhagyatott házban rendezi be, mely távol is van az emberektől, de nem is annyira.
Fajtája nem él párosban, így szinte lehetetlen kettőt látni egyszerre belőle. Magányosan él, mint pók és mint Yokai.
A Jorogumot általában rosszindulatúnak titulálják, de nem mindig van ez így. Kashikobuchinál védő szellemként tisztelik aki még az embereket is megmenti a vízbefulladástól.
Jorogumo-t kapcsolatba lehet hozni több pókfajjal is, mint a Nephila (Arany selyemháló-szövő pók) vagy az Argiope pókok. Japán nyelvet beszélő entomológusok katakanával használják a Jorogumo szót, hogy a Nephila clavata fajra utaljanak vele.
- Leona Black
Kuchisake-onna - A vágot szájú hölgy
"Jól vigyáz, hogy mit felelsz, ha veled szemben áll és kérdést feltesz. Életed veszted, ha rosszul felelsz vagy életed mented, ha eszed penge."
Eredet:
Kuchisake-onna "hasított szájú nő" a japán városi legendák és folklór rosszindulatú alakja. Egy nő rosszindulatú szellemeként vagy onryoként írják le, kit szamuráj férje csonkított meg amiatt a félelme miatt, hogy esetleg lehengerlően gyönyörű felesége megcsalja míg távol van otthonától (a szamurájokról közismert tény, hogy gyakran hagyják el otthonukat). Kuchisake-onna legenda a 17-19. századra nyúlik vissza, a japán Edo-korszakban. A történet az 1970-es évek Japánjában újjáéledt, amikor több újság és magazin is beszámolt a legendáról, és az ezzel kapcsolatos pletykák országszerte elterjedtek, ami ahhoz vezetett, hogy a kisgyermekeket felnőttek kísérték el, miközben az iskolából hazasétáltak.
Anatomia:
Leggyakrabban úgy írják le, hogy hosszú, egyenes, fekete haja, sápadt bőre van, és egyébként gyönyörűnek tartják (kivéve a hegét). Arcát részben orvosi vagy szövetmaszkkal vagy más tárggyal takarja el, bizonyos esetekben kézi legyezővel vagy zsebkendővel, kezében ollót, kést vagy más éles tárgyat tart.
A legenda és változatai:
A legenda szerint Kuchisake-onna egy nő volt, akit élete során megcsonkítottak, és a száját fültől fülig hasították. A történet egyes változataiban Kuchisake-onna egy szamuráj házasságtörő felesége vagy szeretője volt élete során. Magányossá vált, mert a szamurájok mindig távol voltak otthonról, és a város körüli férfiakkal kezdtek viszonyt folytatni. Amikor a szamuráj meghallotta ezt, felháborodott. A nő hűtlensége miatt, büntetésül a férje fültől fülig felvágta a szája sarkát. A mese más változataiban a száját megcsonkították egy orvosi vagy fogászati beavatkozás során, vagy egy nő, aki féltékeny volt szépségére irigységből hasította fel a lány száját; még más változatokban a szája számos éles foggal van tele és emiatt vágták fel, hogy bebizonyítsák ezt.
Képessége és tevékenysége:
Természetfeletti sebességgel rendelkezik. Állítólag megkérdezi a potenciális áldozatokat, hogy vonzónak tartják-e, gyakran így fogalmaznak: "Watashi, kirei?" (ami azt jelenti: "Csinos vagyok?" vagy "Szép vagyok?"). Ha a személy nemmel válaszol, megöli őket hosszú orvosi ollójával a helyszínen, vagy megvárja az estét, és álmukban megöli őket, ha pedig igennel válaszol, felfedi megcsonkított száját. Ezután megismétli a kérdését vagy megkérdezi, hogy "Kore demo?", (ami azt jelenti, hogy "még ezzel is?" vagy "még most is?"), és ha a személy "nem"-el válaszol, vagy ijedten sikít, megöli az illetőt a fegyverével. Ha a válasz "igen", a nő úgy vágja el a szája sarkát, hogy az a saját eltorzulásához hasonlítson
Gyengessége, avagy esély a szökésre:
Az egyén túlélheti a Kuchisake-onnával való találkozást a többféle módszer valamelyikével. A legenda egyes változataiban Kuchisake-onna békén hagyja a potenciális áldozatot, ha mindkét kérdésére "igen" választ adnak, míg más verziókban még aznap este felkeresi az egyén lakhelyét, és alvás közben meggyilkolja az illetőt. Egy másik taktika az, hogy azt mondod, hogy késésben vagy, és ő egyszerűen meghajol és bocsánatot kér, így hagyja, hogy átmenjen. Más túlélési taktikák közé tartozik, hogy Kuchisake-onna kérdésére úgy válaszol, hogy "átlagosnak" írja le a megjelenését, elegendő időt adva az egyénnek a szökésre; eltereli a figyelmét azzal, hogy pénzt vagy kemény cukorkákat (különösen a bekko ame néven ismert, karamellízált cukorból készült édességet) ad vagy dob az irányába, miközben megáll, hogy felvegye; vagy a "pomádé" szó háromszori kimondásával.
- Leona Black
Rokurokubi - A megnyúlt nyakú hölgy
Egy félig emberséges lény ám neki is van egy emberre igen veszélyes változata is, de persze róla később, először is ismerjük meg eme kevésbé veszélyes hölgyet mitől is az aki, vágjunk is bele.
" Ki emberként élt és született, átkozott lett léte és nem menekülhet előle."
Eredet:
Az első történetek a rokurokubikról az Edo-korban jelentek meg. Inspirációja ezeknek valószínűleg a hasonló kínai lényekről szóló népmesék és irodalmi szövegek voltak.
Bár a legtöbb yōkai-,yōkainak született, de a rokurokubik korábban emberek voltak, és csak egy átok következtében váltak ilyen szörnyekké. Az átoknak több oka is lehet, ilyen például bűn elkövetése az istenek és a természet ellen, vagy ha egy feleség nem volt hűséges a férjéhez. Ám az is gyakran előfordult, hogy az apjuk, a férjük vagy bármelyik másik családtagjuk követett el bűnt, azonban az átok így is a nő fejére szállt. Egyes legendák szerint ez az átok anyáról lányára öröklődik.
Anatómia:
A rokurokubik nappal egyszerű embereknek tűnnek, csak éjszaka válik láthatóvá igazi alakjuk. Ekkor bár a testük alszik, de a több méter hosszúvá kinyúlt nyakuk szabadon tekeredik a házban. A legtöbben tisztában vannak yōkai mivoltukkal, de mégis előfordul, hogy valamelyikük embernek hiszi magát. Ők az éjszaka történteket álmoknak tartják. Van egy másik fajtájuk is kinek nem is nyaka nyúlik meg hanem csak feje repül és vándorol el az éj leple alatt.
Jellemzői:
Éjszaka általában lámpaolajjal vagy ritkán kis állatokkal táplálkoznak. Embereket nem esznek, de szoktak rájuk támadni, ám az is egyénenként változik, hogy ki milyen emberre. Van olyan rokurokubi, aki csak férfiakra, más csak bizonyos buddhista doktrínát megszegőkre, és van olyan is, aki csak a kilétüket felfedezőkre. A támadások legtöbbször egyszerű csínytevések: ijesztgetés, tárgyak feldöntése, kémkedés. Azért, hogy titkuk rejtve maradjon, a legtöbben olyan embereket támadnak meg, akik nem emlékeznének rá, vagy pedig más nem hinné el neki a történteket. Ezért bolondok, részeg vagy alvó emberek a leggyakoribb áldozataik. Mivel a rokurokubi nappal pontosan úgy néz ki, mint egy átlagos ember, ezért nem könnyű őket beazonosítani. Egy rokurokubit felismerni legkönnyebben a nyakán lévő striákból lehet, viszont hogy ezeket elrejtsék gyakran hordanak sálat vagy több réteg ruhát a nyakuk körül. Más történetekben pedig a lámpaolaj készletek megcsappanásából jöttek rá az emberek arra, hogy egy rokurokubi él közöttük. Van egy másik fajtájuk is kinek nem is nyaka nyúlik meg hanem csak feje repül és vándorol el az éj leple alatt, ennek a fajtának neve Nukekubi.
Nukekubi:
A nukekubi a rokurokubi egyik fajtája. Szintén éjszaka változnak át, de nekik a fejük leválik a testükről, a nyaka korlátozása nélkül nagy távolságra is képesek elrepülni. A legendák szerint sokkal veszélyesebbek, mint a rokurokubik. Míg az utóbbiak általában egyszerű csínytevéseket követnek el, addig a nukekubik állatokra és emberek is rátámadnak azért, hogy mint a vámpírok, a vérükkel táplálkozzanak. Előfordulhat olyan is, hogy áldozatukat halálra marják. Azonban rokurokubikhez hasonlóan náluk is előfordulhat olyan, hogy nem tudnak arról, hogy valójában jókaiok, és így az éjszakai tetteikről sincs fogalmuk. Megölésüknek a legjobb módja az, ha éjszaka elrejtjük a testét úgy, hogy a feje ne találjon rá és így ne tudjon újra hozzákapcsolódni. Ha ez megtörténik, akkor reggel a nukekubi meghal. Egy legenda szerint viszont van gyógyír is erre az állapotra: A történet szerint egy férfi, aki elvett egy nukekubit, úgy hallotta, hogy egy fehér szőrű kutya májának elfogyasztása megszünteti az átkot. Ezért megölte a kutyáját, majd annak a máját megetette a feleségével. A nő bár meggyógyult, azonban az átkot átadta a lányának. Amikor a lány következő éjszaka először átváltozott, a kutya szelleme megjelent, beleharapott a jókai fejébe, amitől az meghalt.
Legendák:
Több legenda is terjed ezekről az átkozott hölgyekről, volt egyszer egy nő aki nem tudott egy ideig másságáról hogy Nukekubi volt, egyik éjjel férje fedezte fel hogy csak a nő teste fekszik mellette feje eltűnve nyakáról, a fej a városban vándorolt és hazáig követett, jobban mondva ijesztgetett egy férfit, másnap reggel mikor erről beszéltek férjével a nő szégyenében, könyörgött hogy váljon el tőle és még aznap rituálisan le vágta egész haját és öngyilkos lett.
Egy másik történet egy szolgáló lányról szól:
Régen, egy gazdag uraság házában történt az eset. A ház ura észrevette, hogy a megszokottól eltérően, gyorsan fogy a petróleum. Gyanította, hogy az egyik szolgálója rokurokubi lehet. Egy éjjel beosont a szolgáló szobájába, és megleste a lányt alvás közben. Hamarosan a lány mellkasa és nyaka körül izzani kezdett a levegő, ahogy pedig oldalt fordult álmában és legurult az ágyról, csak a teste ért földet – nyaka hosszan megnyúlt és a feje a párnán maradt. Az uraság másnap elkergette a szolgálót. Ezek után is hiába szegődött el bárhová, előbb-utóbb mindenhonnan kitették a szűrét. A szegény lány nem értette mi okból jár mindig pórul, mivel nem tudott róla, hogy éjjel megmutatkozik valódi alakja, nem tudta, hogy ő egy rokurokubi.
Oyotsu és Kaishin:
Egy Enshuból származó szerzetes, Kaishin és egy Oyotsu nevű nő együtt elszökött. Az utazásuk alatt Oyotsu megbetegedett, és mivel kezdett a pénzük is elfogyni, a szerzetes inkább megölte a nőt, és annak pénzét is magával vitte. Később megszállt egy fogadóban, ahol megtetszett neki a fogadós lánya. Együtt töltötte vele az éjszakát, ám a lánynak az arca álmában Oyotsuévá változott és dühösen megvádolta a szerzetest a meggyilkolásával. Másnap a bűneit megbánva Kaishin elmesélte tettét a fogadósnak. Ő válaszul elmesélte, hogy ő is hasonlót tett régen: megölt egy nőt a pénzéért, abból építette a fogadót. Ám a bűne miatt a lánya rokurokubivé vált. A történtek után a szerzetes visszatért a templomába, ahol egy sírt emelt Oyotsunak, és minden nap imádkozott a lelkéért.
Végszó:
Ennyi lett volna a Rokurokubiról, érdekes és milyen igazságtalan hogy mindig a nők bűnhődnek a férfiak bűnei miatt, szinte már vicces, rosszat tesznek és hiába hogy a nők szenvedik el de vajon ezek után mit érezhetnek ahogy látják mivé lesz a számukra fontos nő? Én ilyenkor gondolkodom el rajta hogy vajon amikor én hibázok azt vajon mások hogyan is élik meg, vajon nagy bűnt követtem el, vagy csak én reagálom túl és igazából lehet nem is tettem rosszat, ha van valaki fontos arra vigyázni kell különben, mint itt is az ok okozat törvénye lehet a másikat fogja megbüntetni így adva vissza az élet a saját bűnünket.
- Leona Black
Kappa - A folyó gyermeke
Eredet:
A Kappa (河童- folyó gyermek) vagy más néven Kavataro (川太郎- folyó fiú), vagy Kavatora (川虎- folyó tigris) egy jókai démon vagy vízi manó a japán néphagyomány mondavilágában. Maga a név két szó kombinációjából tevődik össze, az egyik a kava, melynek jelentése folyó, a másik pedig a vappa, ami a varavara vagy varabe "gyermek" jelentésű szó egyik variánsa. A sintó vallásban a Suijinek (水神- vízistenek) egyike, egyfajta ideiglenes megjelenésük. Szőrös változatuk a Hyōsube (ひょうすべ).
Két teória is van azzal kapcsolatban hogy mi ihlette a kappa legendáját. Az első elmélet, a japán óriásszalamandra ( japánul: ハンザキ, átírással: Hanzaki), amely egy agresszív szalamandra fajta. Áldozatait erős állkapcsával ragadja meg. Második elmélet szerint a legendát a mára már kihalt Japán folyami vidra ihlette. Mivel az képes a felegyenesedett testtartásra ezért a távolból nézve egy ittas személy könnyedén összetévesztheti egy emberszerű lénnyel.
Más-más régiókban több mint 80 különböző elnevezés köthető a kappához, példának okáért fel is sorolok néhány megnevezést, Kavappa, Gavappa, Kōgo, Mizushi, Mizuchi, Enkō, Kavasō, Suitengu, és Dangame. A Tengu és az Oni mellett a kappa az egyik legismertebb Yōkai japánban. Az élőlény név változatai tájegységenként és helyi folklór szerint változnak, de Japán határain kívül legjobban ismert kifejezés a kappa továbbra is.
Felépítésük:
A Kappa tipikusan gyermek nagyságú, és bár emberszabású lényként ábrázolják, mégis a megfelelő leírása a teknős, a gyík, és a majom kereszteződése emberi tulajdonságokkal fűszerezve. Hüllőszerű, pikkelyes bőrének színe, a zöldtől kezdve a sárgán át egészen a kékig terjed.Testi jegyeik, mint például úszóhártyás végtagjaik is, a vízi életmódot szolgálják. Testük halszagot áraszt, és úgy is úsznak akár egy hal.Másik jellegzetes vonásuk egyes történetekben, hogy a végtagjaik a törzsükön keresztül összekapcsolódnak és átcsúszhatnak egyik oldalról a másikra
Habár külsejük régióról, régióra változik, a legáltalánosabb jellemvonásaik a csőr, a páncél, és a tányér (sara), mely a fejük tetején levő kis tálszerű, vízzel teli mélyedés, ami a kappa erejének forrása.
Tartózkodásuk:
Bár a beszámolók szerint Japán szerte mindenütt előfordulnak. Feltehetőleg Japán folyóiban és kis tavaiban él. A Szaga prefektúrában az egyik leggyakoribbak viszont a legismertebb hely, ahol állítólag kappák fellelhetőek az Tōno Kappabuchi vizei, Ivate prefektúrában. A közeli Jōken-ji buddhista templom felajánlott egy komainu oroszlánkutya szobrot a kappa tiszteletére, aki a legenda szerint segített eloltani a templomban kiütött tüzet. A kappát Tokió Asakusa kerületében levő Shōgen-ji buddhista templomban is tisztelik, ahol a tradíciók szerint egy mumifikált kappa kart őriznek a templom imacsarnokában. Habár elsősorban vízi élőlények alkalomadtán kimerészkednek a szárazföldre is. Néha a vízzel teli tálkát eltakarják egy kis fém fedővel védelmi célból. Tulajdonképpen a legenda egyes változataiban a kappák a tavaszt és a nyarat a vizekben, az év további napjait pedig a hegyekben töltik, akár a Jama-no-kamik (hegyi istenségek).
Viselkedésük:
A kappákat gyakran tekintik csíntalan bajkeverőknek. Tetteik között megtalálhatók olyan ártatlan csínyek, mint például a nők kimonója alá kukucskálás, de lehetnek akár ártó szándékú gonoszságok is. A Kappákat használva hívták fel a gyerekek figyelmét a folyókban és a tavakban megbúvó veszélyekre.
Vízi szörnyekként őket tartják felelősnek a fulladásokért. Úgy tartják, a vízbe csalják az embereket, majd fejlett birkózó képességüket használva lerántják őket a mélybe. Áldozataik vérét megisszák, májukat elfogyasztják vagy erőt nyernek azáltal, hogy kiszívják belőlük a Shirikodamát (尻子玉), ami egyfajta mitikus léleklabda a végbélnyílásnál. Néhány japán városban és faluban még napjainkban is táblák figyelmeztetnek a kappák felbukkanására a vizekben. A kappának nem csak emberek, de állatok is áldozatul esnek, főleg a lovak és a tehenek. A lovat vízbe fojtó kappa motívum Japán szerte fellelhető. Ezekben a történetekben a kappát tetten érik és néha írásos bocsánatkérésre kényszerítik.
A kappák a nők megerőszakolásáról is hírhedtek. Utamaro 18. századi ukijo-e fanyomata örökíti meg a jelenetet, amikor egy kappa erőszakot követ el a víz alatt egy gyöngyhalász nővel szemben. Yanagita Kunio, Tono Monogatari című művében számos hiedelmet jegyez fel a Tono területén olyan nőkről akiket megkörnyékezett és teherbe is ejtett egy kappa. Állítólag utódaik látványa visszataszító volt, és általában eltemették őket.
Védelem a Kappák ellen:
Úgy hitték a kappával való találkozáskor volt néhány mód a megmenekülésre. Mivel a kappák megszállottan udvariasak, így ha áldozatuk meghajol, viszonozzák a gesztust. Ezáltal a fejük tetején levő víz kiömlik, így mozdulatlanná dermednek mindaddig, míg azt vissza nem töltik annak a folyónak a vízéből, amelyből származnak. Ha ez megtörténik a kappa az örökkévalóságig szolgájává válik, ám ha nem töltik vissza a vízet rövides időn belül el pusztulnak. A kappák más módon is rábírhatóak az emberek szolgálatára. Az illem mély tisztelete nem ad lehetőséget számukra, esküik megszegésére. A kappa másik gyengesége a karja, amely könnyen kihúzható a testéből. Ha leválasztják a karjait, a kappa bármilyen szívességet megtesz vagy megosztja tudását azért, hogy visszaszerezze. Még egy ismert módszer a legyőzésükre a shōgi, vagy a szumó birkózás: néha kihívja az embereket birkózásra vagy ügyességi versenyre. Ezt a hajlamát kihasználva rászedhető hogy ezáltal, kiborul a fején levő víz. A kappa szívesen fogad el kihívásokat. Egy történet szerint egy földműves, lánya kezét a kappának ígérte cserébe azért, hogy öntözze földjét. A lány kieszelt egy próbát: jó pár tökfélét kellett a kappának a víz mélyére süllyesztenie. Mikor a kappa elvesztette a kihívást, visszalépett és a lány megmenekült. Bevált módszerként alkalmazzák elűzésükre a vasat, a szezámot és a gyömbért, mivel irtóznak ezektől.
Érdekesség:
A kappák nem teljesen ellenségesek az emberekkel szemben. Kíváncsiak az emberi civilizációra, értenek és beszélnek japánul. Akár össze is barátkoznak emberekkel olyan ajándékokért és felajánlásokért cserébe, mint a nasu (japán padlizsán), soba (japán hajdinatészta), nattō (erjesztett szójabab), de legfőképp az uborka, ami az egyetlen étel, amit a kappák jobban szeretnek az embergyerekeknél. Japánban a szülők néha uborkákra írják gyermekeik nevét, vagy akár sajátjukat is, és bedobják azokba a vizekbe, melyekről úgy tartják, kappák laknak benne, hogy lecsillapítsák a lényeket, és azok engedjék a családot fürdeni. Egyes régiókban szokás szerint uborkát fogyasztottak úszás előtt védelem céljából, máshol azonban ez úgy hitték ez vonzza be a támadásokat. A kappák uborka szeretete a gasztronómia világában is megjelenik. Ez a kappa maki, ami egy népszerű, uborkával töltött sushi tekercs.
Ha barátainkká tesszük, a kappák számos feladatot végrehajthatnak az emberekért, például segítik a földműveseknek öntözni a földjeiket. Néha friss halat hoznak, ami a jó szerencsét szimbolizálja annak a családnak, amelyik megkapja azt. Kiemelkedően jártasak a gyógyításban is. Egy legenda szerint tőlük származik a csontkovácsolás tudománya. Ezen jótékony cselekedetek következtében néhány shintō szentélyben egy-egy segítőkész kappát imádnak. Fesztiválokat is tartottak a kappák kiengesztelésére a jó terméshozam érdekében. Egyik-másik a mai napig megrendezésre kerül. Gyakran a két nap-éj egyenlőség idején tartották ezeket, mikor a kappák a folyókból a hegyekbe, illetve vissza költöztek.
Végszó:
Igazán érdekes lények, ezek után döntsük el most akkor barát vagy ellenség, ki tudja mikor milyen kedve van.
- Leona Black
Kitsune - A spirituális róka
Eredet:
A rókák és az emberek szorosan egymás mellett éltek az ókori Japánban ; ez a társaság legendákat szült a lényekről. A Kitsune szorosan kapcsolódik Inarihoz , egy shinto kamihoz és hírvivőiként szolgálnak. Ez a szerep megerősítette a róka természetfeletti jelentőségét. Minél több farka van egy kitsune- nak – akár kilenc is lehet –, annál idősebb, bölcsebb és erősebb. Potenciális erejük és befolyásuk miatt egyesek áldozatot hoznak nekik, mint egy istenségnek.
A japán nép és a róka közötti legrégebbi kapcsolat a Jomon-kori nyakláncig nyúlik vissza, amelyet a róka szemfogainak és állcsontjának átszúrásával készítettek.
A Nihon Shokiban a rókát kétszer is említik, mint előjelet. 657-ben egy byakkot vagy "fehér rókát" láttak Iwami tartományban , ami valószínűleg jó előjel volt. 659-ben pedig egy róka leharapta a munkás által tartott kúszó szőlő végét, úgy értelmezve, mint egy kedvezőtlen előjelet, amely előrevetíti Saimei császárnő következő évi halálát.
Kínai eredet:
A kínai népmesék a húli jīng-nek nevezett rókaszellemekről beszélnek, amelyeket kilencfarkú rókának is neveznek, amelynek értelemszerűen akár kilenc farka is lehet. Ezeket a rókaszellemeket kereskedők vették át a japán kultúrába kyūbi no kitsune (szó szerint kilencfarkú róka) néven.
A legkorábbi "kitsune nyōbo" (rókafeleség) mesetípus Nihon Ryōikiben, egy 822 körül összeállított buddhista mesék antológiája. A cselekmény egy férfit vesz főszerepbe, aki feleséget vesz magának, akiről később kiderül, hogy egy magát nőnek kiadó róka. A mese nagyon hasonlít a Tang-dinasztia kínai történetére, a Renshi zhuan-ra "Ren úrhölgy története", és felmerül a lehetőség, hogy ez a kínaiak remake-je (változata).
A japán birodalomban a róka femme fatale trópusa szintén Kínából származik. Ōe no Masafusa, bemutatta a történetet, hogy Daji Kobikiben valójában egy kilencfarkú róka volt, amely a Yin/ Shang dinasztia pusztulásához vezetett , miután elcsábította utolsó uralkodóját, Zhou királyt.
Ábrázolás:
A Kitsune leggyakoribb ábrázolásán kilenc farka van. Általában a nagyobb számú farok egy régebbi és erősebb Kitsune-ra utal ; sőt, egyes népmesék azt mondják, hogy a róka csak 100 éves életkora után növeszt további farkat. A népmesékben az egy-, az öt-, a hét- és a kilencfarkú a leggyakoribb szám.
1000 éves kora és kilencedik farkának elérése után a kitsune fehér vagy arany színűvé válik, és tenkó(mennyei/égi róka) lesz belőle, a kitsune legerősebb formája, majd felszáll az egekbe.
A kitsune emberi formát ölthet a leggyakoribb formák közé tartoznak a gyönyörű nők, a fiatal lányok, az idős férfiak és ritkábban a fiatal fiúk. Ezeket az alakzatokat nem korlátozza a róka saját kora vagy neme, és a kitsune megismételheti egy adott személy megjelenését. Különösen híres a gyönyörű nők megszemélyesítéséről. A feudális Japánban elterjedt hiedelem szerint minden nő, akivel egyedül találkozik, különösen alkonyatkor vagy éjszaka, kitsune lehet.
A Kitsune-gao (rókaarcú) olyan nőstényekre utal, akiknek keskeny arcuk, szorosan ülő szemük, vékony szemöldökük és magas arccsontjuk van. Hagyományosan ezt az arcszerkezetet vonzónak tartják, és egyes mesék emberi formájú rókáknak tulajdonítják. A témának a változataiban a kitsune megőriz más rókajellemzőket, mint például a finom szőr bevonatát, a róka alakú árnyékot vagy a valódi formáját mutató tükröződést.
Megtartja, és nehezen rejti el a farkukat, amikor emberi alakot ölt; a farok keresése, esetleg amikor a róka részeg vagy figyelmetlen lesz, gyakori módszer a lény valódi természetének felismerésére. Kitsune-t emberi formában is leleplezheti a kutyáktól való félelem és gyűlölet, egyeseket pedig annyira megráz a jelenlétük, hogy róka formájúvá válnak és elmenekülnek.
Jellemzők:
Úgy gondolják, hogy a Kitsune kiváló intelligenciával, hosszú élettartammal és mágikus erőkkel rendelkezik. Ők a yōkai egy fajtája . A kitsune szót néha " rókaszellemnek " fordítják, ami valójában egy szélesebb folklór kategória. Ez nem jelenti azt, hogy a kitsune szellemek lennének, és nem is azt, hogy alapvetően különböznek a hagyományos rókáktól. Mivel a szellem szót a tudás vagy a megvilágosodás állapotának tükrözésére használják, úgy vélték, hogy minden hosszú életű róka természetfeletti képességekre tesz szert.
A kitsune-nak általában tulajdonított egyéb természetfeletti képességek közé tartozik a birtoklás, a tűz vagy villámlás, a szándékos megnyilvánulás mások álmaiban, a repülés, a láthatatlanság és olyan bonyolult illúziók keltése, amelyek szinte megkülönböztethetetlenek a valóságtól. Egyes mesék a kitsune-ról beszélnek még nagyobb erővel, amely képes meghajlítani az időt és a teret, megőrjíteni az embereket, vagy fantasztikus formákat ölteni, mint például egy hihetetlenül magas fa vagy egy második hold az égen. Más kitsunek a vámpírokra vagy a succubusokra emlékeztető tulajdonságaik vannak , és az emberi lények életéből vagy szelleméből táplálkoznak, általában szexuális érintkezés útján.
A kitsune két általános osztályozása létezik :
A zenkó (szó szerint 'jó róka') jóindulatú, Inarihoz köthető égi róka ; angolul néha egyszerűen Inari rókának nevezik őket.
Másrészt a yako ( 'mezei róka') hajlamos huncutkodni, sőt rosszindulatú.
A helyi hagyományok további típusokat adnak hozzá. Például a ninkó egy láthatatlan rókaszellem, amelyet az emberi lények csak akkor vehetnek észre, ha megszállják.
Inari szolgái:
A kitsune Inarihoz, a rizs sintó istenségéhez kapcsolódik.
Inari kitsunéi fehérek, a jó ómen színe. Rendelkeznek azzal, hogy elűzzék a gonoszt, és néha védőszellemként is szolgálnak. Az inari szentélyek védelmén túlmenően petíciót kérnek tőlük, hogy lépjenek közbe a helyiek nevében, és különösen segítsenek a bajba jutott nogitsune-k, a szellemrókák ellen, akik nem szolgálják Inarit. A fekete róka és a kilencfarkú róka is jó előjelnek számít.
A fusui- ból (feng shui) származó hiedelmek szerint a róka hatalma a gonosz felett olyan mértékű, hogy egy róka szobra elűzheti az északkeletről áradó gonosz kimont vagy energiát. Sok inari szentélyben, mint például a híres Kyoto-i Fushimi Inari szentélyben találhatók ilyen szobrok, néha nagy számban.
A kitsune a dakiniten keresztül kapcsolódik a buddhista valláshoz , az istennőkhöz, akik Inari női aspektusával keverednek. Dakinitent nőstény boddhiszattvaként (buddhaság felé haladó személy) ábrázolják , aki kardot forgat, és egy repülő fehér rókán lovagol.
Csalók:
A Kitsune-t gyakran csalókként mutatják be, akiknek indítékai a huncutságtól a rosszindulatig változnak. A történetek arról szólnak, hogy a kitsune-k trükközik a túl büszke szamurájokat , kapzsi kereskedőket és kérkedő közembereket, míg a kegyetlenebbek szegény kereskedőket és földműveseket vagy hithű buddhista szerzeteseket bántalmaznak. Áldozataik általában férfiak; a nőket megszállják helyette. Például a kitsune-ról úgy gondolják, hogy a kitsunebik segítségével tévútra terelgetik az utazókat egy akarat módjára. Egy másik taktika az, hogy a kitsune összetéveszti célpontját illúziókkal vagy látomásokkal. A trükkös kitsune egyéb gyakori céljai közé tartozik a csábítás, az étellopás, a gőgösek megaláztatása vagy a bosszúállás egy vélt csekélységért. Időnként a kitsune egy személyhez vagy háztartáshoz kötődik, ahol mindenféle balhét okozhat.
Kitsunetsuki:
Kitsunetsuki jelentése az az állapot amikor a róka megszállt valakit. Az áldozat mindig egy fiatal nő, akit a róka a körme alatt vagy a mellén keresztül szállt meg. Az áldozatok arckifejezése hasonlított egy rókáéhoz, innen tudták, hogy megszállták az illetőt. Úgy tartják, hogy a megszállt áldozatok, a megszállás idejéig képességeket kaptak, így például egy írástudatlan ember képes volt írni-olvasni egy ideig. A Heian időszakban a kitsunetsukit, mint betegséget figyelték meg és egészen a 20. századig a mentális betegségek közös diagnózisaként tartották számon, mivel a megszállás magyarázat volt a kóros viselkedésre.
- Leona Black
Bake-Kujira - A szellem bálna
Világunk nagy részét víz borítja, mit szinte alig ismerünk, s pláne nem ismerhetjük azt ami a másik világról jött. Hát ismerjük most meg nem is mást, mint a kelet egyik Yokai-át a Bake-Kujira-t.
Eredete:
Eredetét tekintve, elvileg a Bake-Kujira egy egyszerű bálna volt Japán Nyugati partjainál, kit végül a Bálna hús és egyéb részei végett, bár bálna vadász ölt meg, természetesen, a nagy profit reményében. Vannak emberek akik azt állították, miután a lényt megölték, s húsa és bőrétől megfosztották, a csontváza a bálnának visszatért a tengerbe. Mintha életre kelt volna.
Ám sokan nem hittek ebben, hisz lehet csak a kötél szakadt el mi fogta a csontvázat, és az csak vissza csúszott a vízbe. Tartott ez addig még nem találkoztak a bálna vadászok, a Bake-Kujira-val.
Megjelenése:
Megjelenésében egy teljes Bálna csontvázat képzeljünk el, amely hol algát, hol kagylókat tartalmaz. Szem üregének helyén vörös haragot látnak izzani. Vannak kik egy furcsa aurát is látnak, mi körbe veszi a csontvázat.
Képessége/Effektjei:
A Bake-Kujira sok helyen bosszúálló szellemként írják le. Mivel csak az észlelése, megjelenése csapásokat hozz maga után. Viharokat gerjeszt, betegséget és katasztrófát hozz. De szerintem, ezt nem direkt csinálja. Egyes elbeszéléske szerint megjelenését baljós kinézetű madarak és furcsa halak követ.
Érdekesség:
- A Bake-Kujira név nem egy kitalált név, hanem egy konkrét megnevezése a lénynek, mi annyit jelent, hogy Szellem Bálna. De hívják még Hone-Kujira-nak is ami pedig Csontváz Bálnát jelent.
- Elvileg képes más leölt bálnák lelkét is magába szívni, amit emberek öltek meg.
- A megjelenése csak addig tart, ameddig a part is. A vizet nem képes elhagyni. (De nem is fog medencékben megjelenni, mint a Szellem Cápa című filmben.)
A rosszaság rétegei:
Rengetek helyen mondják a Baka-Kujiro-t egy bosszúálló és rossz Yokai-nak. De vajon tényleg rossz és bosszúálló? Nézünk már egy kicsit vissza. Egy szegény Bálnát levadásztak és le öltek, és mégis miért? A profitért természetesen. S vele nem állt meg az egész, ha tényleg bosszúálló akkor szerintem jó okkal teszi ezt.
De azt is figyeljük meg, hogy tényleg ok nélkül támad? Azt már tudjuk mire képes, de ezt sem szabad akaratból teszi. Maga a kisugárzása, a fájdalma mind az amit át élt és halála után is lát, nem csoda, hogy minden alkalommal sírásra kényszeríti, mi végig visszhangzik a vízben.
Miért agresszív a hajósokkal? Mert azok mind Bálna vadászok, kik vagy őt vagy régi fajtársait akarják le vadászni. Azt mondják az ördög a részletekben bújik meg. Viszont most a rossz jelzőt másra aggatták rá, és nem megint az emberiségre, kik képesek anyjuk tetemét is eladni a profitért.
(Jó magam ki eladó munkát végzek Pékrészlegen, nem hiába mondom néha, mikor az emberek egymáson taposva jönnek kora reggel, hogy az emberek képesek megboldogult öreganyámat is megvásárolni a sírból, Ugyan ez a Profit szerzésnél.)
Emiatt is nem csoda, hogy a Bake-Kujiro-t egyes emberek egy gyengéd léleknek tartanak, ki amúgy sima hajósokat s nem vadászokat nem is bánt. S emiatt is tartják egyesek a Természet és az ökorendszer egyensúly szimbolikájának
Végszó:
Ismét egy olyan lény, akit a rossz emberek bélyegeztek rossznak. S ki nem is egyedül van, mert nem egy társa került már ilyen helyzetbe.
Ilyenkor jut eszembe az a sor, mit az Olasz Niccolò Machiavelli fogalmazott meg. Idézem.: "- Nem számít mennyire vagy egy jó ember. Mi mind rosszfiúk vagyunk valakinek a történetében. Szóval élvezd a szereped, s légy egy emlékezetes gonosz."
- V. Blackhand
Okami - A Japánok farkasa
Az élet soha sem egyszerű:
Miért mondom hogy nem egyszerű? Mivel az Okami nem teljesen le szűkíthető egy lényre. Maga a szó az Okami a japánban annyit jelent, hogy Farkas és nem asszociálható hozzá sok dolog, legalábbis maga a szóhoz, de ellenben feldobott jó sok mindent amit a Shinto vallásban kb megtalálhatóak.
A japán farkas:
Az Okami szó eredetileg a japán farkasra szokták használni, de maga szó jelent még Nagy Isten vagy Nagy Szellemet, igaz kicsit másképpen írva és ki ejtve a szót. Mivel akkor még a régi Japán nyelvet használták.
Ugye mind tudjunk a nyelvek mennyit fejlődnek az évek alatt. "- Melyik út megyen Budára kend." csak hogy egy példát mondjak "- Öreg innen, hogyan juttok el Budára?"
Az áldott Farkas:
A Shinto vallásban az Okami vagyis a Nagy Szellem révén, maradt meg az a közhiedelem, hogy a Farkasok jelenléte, vagy pedig maga az Okami-k, hogy amolyan őrző szellemet is magukba foglalnak. Megvédik az embereket a tűz és betegségektől, valamint termékenységet hoznak mint a földekre és természetesen az embereknél is, hogy szaporodhassanak.
Sok helyen elvileg istenítették mint egy istenséget, de például az Ainu nép abban hitt, hogy népük egy Istennő és egy Farkas lénytől származik.
A Szellem Farkas:
Ezt a Farkas lényt úgy hívják, hogy Okuri Okami de hívják még Okuri Ini-nak. Ez az Okami egy szellem farkas vagy kutya féle lény, aki a sötét hegyi utakon vagy erdőn át vezető utakon kísért. Maga a neve két féle képen értelmezhető, az egyik az "Elküldött Farkas" a másik pedig a "Kísérő Kutya"
Elvileg két féle képen lehet értelmezni a dolgát, közvetetten nem bánthatja az utazókat, a társadalmukban itt váli ketté a part. Ugyanis az egyik végén, a Okuri megvédi az utazót, hogy az útja gondtalan és békés legyen. A Másik végletben, ha az utazó megbotlik vagy el esik, akkor az Okuri cafatjaira tépi az áldozatot.
Elvileg ha úgy esel el, hogy képes vagy úgy elő adni, hogy direkt csináltad, akkor az Okuri nem támad meg, hanem hazádig követni fog.
Plusz ha még oda dobod az Okuri-nak a szandálodat azt elkapja és elmegy.
Mikor a Farkas vicsorog:
Furcsa bele gondolni de például az Okuri-nál, ha az veled van mint egy védelmező, akkor a többi Yokai lény nem hajlandó bántani téged, feltételezem mivel félnek, hogy nem csak ugat de harap is ez az Okami.
A Nap istennő és a Farkas?:
És most a Gamerek kik ezt a videót nézik. Nem is csoda, ha az ember csak be írja a keresőbe az Okami-t azonnal be adja a Capcom egyik játékát minek ez a címe, s hol pont egy fehér farkassal játszol, s maga a játék a Japán mitológiát öleli fel.
Viszont azt se felejtsük el, hogy az Okami még mindig csak a Farkas nevet taglalja, de akiről mi most beszélünk az nem más mint Amaterasu, vagyis nem más mint a Nap istennő a Shinto vallásban. Hol pedig nem mást kell tennie a nap istennőnek, mint megmenteni a világot a sötétségtől. (Őszintén soha sem játszottam vele)
- V. Blackhand
Yuki-onna - A hóasszony
Eredet:
A Yuki-onna a régi idők folklórjából származik; a Muromachi korszakban Sōgi renga költő Sōgi Shokoku Monogatari című művében van egy nyilatkozat arról, hogyan látott egy yuki-onnát, amikor Echigo tartományban (ma Niigata prefektúra) tartózkodott, jelezve, hogy a legendák már a Muromachi-korszakban is léteztek.
Yamagata Kaminoyama régiójában egy yuki-onna meglátogatott egy idős házaspárt egy havas éjszakán, hogy az irori mellett melegedjen. Amikor késő este a Yuki-onna ismét útra kelt, az öreg megpróbálta megfogni a kezét, hogy megállítsa, amikor észrevette, hogy hűvösek, mint a jég. Aztán a szeme láttára a lány hóforgataggá változott, amely a kéményen keresztül távozott a házból. Ezenkívül a hóvihar éjszakáján, amikor a Yuki-onna ott állt egy gyereket ölelve (yukinko), megkérte az arra járó embereket, hogy öleljék meg a gyereket is mintha fázna. Amikor az ember átöleli a gyermeket, a gyermek egyre nehezebbé válik, amíg be nem borítja az őt ölelő testet, a hó és halálra nem fagy. Azt is mondták, hogy ha valaki visszautasítja, egy havas völgybe taszítják.
Kinézete:
Yuki-onna havas éjszakákon magas, gyönyörű nőként jelenik meg, hosszú fekete hajjal és kék ajkával. Embertelenül sápadt vagy akár átlátszó bőre beleolvad a havas tájba. Gyakran hord fehér kimonót, de más legendák meztelennek írják le, csak az arca és a haja áll ki a hóban. Embertelen szépsége ellenére szeme rémületet kelt a halandókban. Lebeg a havon, nem hagy lábnyomot (sőt, egyes mesék szerint nincs lába, ami sok japán szellemre jellemző), és köd- vagy hófelhővé változhat.
Legendák/ variációk:
- Gyakran szerepelnek a fajok közötti házasságról szóló történetekben, ahol egy hegyi vadász összejön egy nővel, aki vendégként éjszakázik, és végül gyermeket szül. Egy nap a férfi hanyagul beszél arról a taburól, hogy összejön egy yuki- onnával, ami azt eredményezi, hogy a nő felfedi magát yuki-onnának, de nem öli meg a férfit, mert gyerekük született, és figyelmezteti mielőtt elmegy: "Ha bármi történik a gyerekkel, nem fogod megúszni" Ezek a történetek Niigata prefektúrában, Toyama prefektúrában és Nagano prefektúrában találhatók, amelyek a hegyi emberekről szóló sok történet eredményeként jöttek létre, ahol a hegyi tabukat megszegőket megölik a hegyi szellemek. Van az a hipotézis is, hogy a yuki-onna legenda a hegyi emberek paranormális történeteinek és a paranormális yuki-onna történetek keverékéből született.
- Különféle legendák keringenek a yuki-onna valódi kilétéről, mint például egy hószellem vagy egy nő szelleme, aki elesett a hóban. A Yamagata prefektúra Oguni régiójában található setsuwában egy yuki-jorō (yuki-onna) eredetileg a Hold világának hercegnője volt, és az unalmas életmód elhagyása érdekében a hóval együtt lejött a Földre, de nem tudott visszamenni. a Holdra és így jelenik meg havas holdfényes éjszakákon.
- A Holdhercegnő: Ez a változat Yamagata prefektúrából származik, ahol azt mondják, hogy Yuki-onna a Hold világának hercegnője, aki a Holdon él. Élete tele volt luxussal, de rendkívül unalmas volt számára. Lenyűgözött, hogy meglátta a Föld bolygót lent. Így hát egy éjszaka kibújt, és a havon utazva leesett a Földre. A Földre jönni azonban könnyebb volt számára, mint visszamenni, és elakadt a Földön. Régebben teliholdas havas éjszakán jelent meg, és vágyik régi otthonára.
- The Snow Vampire: A Yuki-onna ezen változata négy japán tartományból származik; Aomori, Gunma, Niigata és Miyagi. Itt azt mondják, hogy Yuki-onna egy félelmetes hóvámpír, aki a havas erdőkben kísért, táplálékot keres. Úgy él, hogy szívja az emberi test létfontosságú energiáját, amelyet seikiként emlegetnek. Állítólag először úgy húzza ki a seikit, hogy az áldozatokat halálra fagyasztja, majd a seikit a halott áldozat száján keresztül szívja be. Különösen Niigata prefektúrában mondják, hogy Yuki-onna szereti a gyerek seikit, ezért figyelmeztetik az anyákat, hogy ne engedjék gyermekeiket havas éjszakákon az erdő közelében játszani.
- The Talking Snow Women: Ez a verzió Ibaraki, Fukushima, Akita és Fukui prefektúrákból származik. Itt a Yuki-onna beszélgetésbe vonja áldozatait, hogy támadhasson. Amikor találkozik valakivel egy sötét és havas éjszakán, odaszól neki. Ha az illető válaszol a köszöntésére, támad. De Fukusimában és Ibarakiban azt mondják, hogy Yuki-onna megtámadja azokat, akik figyelmen kívül hagyják őt, akiket megragad és egy közeli szakadékba dob.
Viselkedés:
Egyes legendák szerint a Yuki-onna, amely a télhez és a hóviharokhoz kapcsolódik, annak a szelleme, aki a hóban pusztult el. Egyszerre gyönyörű és derűs, ugyanakkor könyörtelen a gyanútlan halandók megölésében. A 18. századig szinte egységesen gonoszként ábrázolták. Manapság azonban a történetek gyakran pusztán emberként színezik őt, hangsúlyozva szellemszerű természetét és múlandó szépségét. Sok történetben Yuki-onna a hóviharok csapdájába esett utazók előtt jelenik meg, és jeges leheletével fagyos hullákként hagyja el őket. Más legendák szerint félrevezeti őket, így egyszerűen meghalnak a leleplezéstől. Máskor azt mutatja, hogy gyermeket tart. Amikor egy jó szándékú lélek elveszi tőle a "gyermeket" azok a helyükre fagynak. Az elveszett gyerekeket kereső szülők különösen érzékenyek erre a taktikára. Más legendák sokkal agresszívebbé teszik Yuki-onnát. Ezekben a történetekben gyakran behatol otthonokba, és egy széllökéssel befújja az ajtót, hogy álmukban megölje a lakókat (egyes legendák szerint először be kell hívni).
Az, hogy Yuki-onna mire vágyik, mesénként változik. Néha egyszerűen elégedetten látja az áldozat halálát. Máskor inkább vámpír, kiszívja áldozatai vérét vagy "életerejét" Időnként succubus -szerű modort ölt, gyengébb akaratú férfiakra zsákmányol, hogy szex vagy csók révén kimerítse vagy lefagyasztja őket.
Jó vagy rossz:
Az általa képviselt hó és téli időjáráshoz hasonlóan Yuki-onnának is van egy lágyabb oldala. Néha különféle okok miatt elengedi a leendő áldozatokat. Az egyik népszerű Yuki-onna legendában például egy fiatal fiút szabadít fel szépsége és kora miatt. Megígéri vele, hogy soha nem beszél róla, de később életében elmeséli a történetet feleségének, aki felfedi magát Yuki-onnának. A lány szidalmazza, amiért megszegte az ígéretét, de ismét megkíméli, ezúttal a gyermekeikért való törődés miatt. Egyes verziókban úgy döntött, hogy nem öli meg, mert a férfi elmondta neki, amit nem kezelt megszegett ígéretként (technikailag Yuki-Onna maga nem ember, így nem számít). Egy hasonló legenda szerint Yuki-onna elolvad, amint férje felfedezi valódi természetét. Később azonban ugyanúgy ávozik a túlvilágra. Egyes változatok szerint Yuki-onna nem megy el, és valójában a férjével és a yerekeikkel marad, mivel ez nem számít úgy, hogy bárki másnak elmondja.
- Leona Black